Biharugra Békés megye észak keleti csücskében, Hajdú-Bihar és Békés megye, valamint a magyar-román államhatár találkozásánál fekszik. A település, valamint elődei 1950-ig, mintegy ezer éven át Bihar vármegye részét képezték. A vármegyén belül Ugra a Szalontai, a Cséfai, majd a Cséffa-nagyszalontai járáshoz tartozott. Ezután Békés megyéhez csatolták a Sarkadi járás részeként, majd a Szeghalmi járás része lett. Napjainkban a kistérségen belül ismét Sarkadhoz köti egyre több szál.
Biharugra lakosainak száma napjainkban 945 fő (2015. évi adat). A községnek száz évvel ezelőtt közel kétszer annyi lakosa volt, mint napjainkban. Ez a hanyatlás egyrészt "Trianon" következményeire vezethető vissza, még akkor is ha azt látjuk, hogy a békeszerződés után az 1960-as évekig fokozatosan nőtt a falu lakosainak száma. A trianoni határ miatt Biharugra az ország legszélére került, ezzel elvesztve a kistérségen belüli addigi relatív központi szerepét is. Az 1960-as években azonban nagyobb elvándorlási hullám következett, amely a tsz-szervezés után kezdődött. Biharugra község lakossága egyre inkább elöregszik. Egyre csökken a megtartóereje, ennek az ősidők óta lakott vidéknek, amely pedig már hajdani időkben is vonzotta az embereket a letelepedésre.
A Biharugrai Településfejlesztő Egyesület 2 000 000 Ft támogatást nyert ágaprító gép vásárlására a Magyar Falu Program Falusi Civil Alap FCA-KP-1-2022 kiírási kódszámú, "Civil közösségi tevékenységek és feltételeinek támogatása" című pályázatán.
A különleges jogállású szerveknél és a helyi önkormányzatok képviselő-testületeinek hivatalánál elrendelhető igazgatási szünetre alkalmazandó veszélyhelyzeti szabályokról szóló 460/2022. (XI. 10.) Korm. rendelet 1. § (5) bekezdésében foglaltak alapján tájékoztatom Önöket, hogy Biharugra Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az 53/2022. (XI. 29.) KT. számú határozatával
december 22. – 2023. január 6. között az Okányi Közös Önkormányzati Hivatal Biharugrai Kirendeltsége tekintetében igazgatási szünetet rendelt el.
Az igazgatási szünet időtartama alatt a személyes, telefonos és elektronikus ügyintézés egyaránt teljes egészében szünetel, a hivatal zárva tart.
év utolsó ügyfélfogadása: december 21. (szerda) 8:00 – 16:00
év első ügyfélfogadása: január 9. (hétfő) 8:00 – 16:00
Halaszthatatlan, tehát kizárólag születési és haláleseti anyakönyvezési ügyekben a 30/301-5607 telefonszám hívható.
Az Alföld Slow Egyesület 2018-ban alakult, jelenleg 25 békési település (Almáskamarás, Békés, Békéssámson, Biharugra, Csabaszabadi, Csanádapáca, Ecsegfalva, Elek, Csorvás, Doboz, Gádoros, Gyomaendrőd, Gyula, Kamut, Kardoskút, Kevermes, Kétegyháza, Kondoros, Kunágota, Lőkösháza, Magyardombegyház, Nagykamarás, Sarkad, Újkígyós, Vésztő) érintett az együttműködésben. Munkánkat segíti a Gyulai Turisztikai Nonprofit Kft., az Újkígyósi Petőfi Sándor Művelődési Ház, a Kondorosi Turisztikai Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft., a Komoróczki Turisztikai Kft., és több magánszemély.
Az angol slow szó jelentése lassú, komótos.
A slow (lassú) mozgalmak már az 1980-as években utat törtek, először a slow food (komótos étkezés) jelent meg, 1986-ban, Olaszországban, ezt követte a citta slow (élhető város) mozgalom megjelenése, szintén Olaszországban. Az élhető város mozgalom az 50 ezer alatti lakosságszámú városokat célozza, szigorú feltételekhez kötött, 55 kritérium felét kell teljesíteni a városnak. Jelenleg 33 országban 296 tagja van, Magyarországon Hódmezővásárhely.
A lassú turizmus nem alternatív turizmus, hanem ellenpólus a gyors tömegturizmushoz képest, a lassú mozgalmakból ered.
A Turizmus Bulletin tudományos szakfolyóirat 2014. évi 1. számában jelent meg Pécsek Brigitta tanulmánya Gyorsuló idő, lassuló turizmus: a lassú turizmus modellezése címmel.
A lassú turizmus modellje 4 alappillérén nyugszik a szerző szerint:
Lokalitás: helyi gasztronómia, helyi vállalkozások, helyi munkaerő, helyi kultúra.
Élményközpontúság: nem sztenderdizált kínálat, szelektív attrakciók, aktív tevékenységek, közös élmények.
Fenntarthatóság: rentabilitás, minimális profitkiáramlás, környezetbarát beruházások, kis ökológiai lábnyom, hosszabb tartózkodási idő.
Társadalmi jóllét: konszenzusos döntéshozatal, népességmegtartás, növekvő jóllét, közösségi kohézió.[1]
Ezen mozgalmakat megismerve, és felismerve benne a lehetőséget a térség fejlesztésére, Szebellédi Zoltán, Újkígyós Város korábbi polgármesterének kezdeményezésére Almáskamarás, Csabaszabadi, Csorvás, Doboz, Kétegyháza, Kondoros, Kunágota, Lőkösháza, Újkígyós települések polgármesterei, illetve Gyulai Turisztikai Nonprofit Kft. vezetője, valamint a Budapesti Metropolitan Egyetem elhatározta, hogy megalapítja az Alföld Slow Egyesületet 2018-ban.
Az Egyesület jövőképe: A vidéki, fenntartható és önfenntartó élet értékké válik a lakosság és a turisták körében.
Az Egyesület küldetése, célja
Az Egyesület a lassú turizmus és a lassú szemlélet elterjedését, hazai megélését, megvalósítását tartja legfontosabb feladatának. A hazai települések körében felkelteni az érdeklődést a téma iránt, az egyes részfeladatok megvalósítása, kihangsúlyozása érdekében.
Célunk ebben a felgyorsult világban a pillanatok megélése, a tudatossá válás, mind az életvitelben, mind a fogyasztásban, mely egyben az egészség alapja is. Ehhez szükséges a helyi és a hazai termelő vállalkozások támogatása, erősítése, turisztikai vállalkozások bevonása.
A témákhoz (slow food, slow city, slow tourism, fenntarthatóság, élhető település, élhető közösség, stb.) kapcsolódóan konferenciák, találkozók, oktatások szervezése fontos feladat.
Tervezett feladatok:
Összefogás erősítése helyi és regionális szinten.
Konferenciák, rendezvények, programok szervezése a lassú (slow) témában.
Saját logóval ellátott minősítési rendszer kidolgozása.
Helyi szinten képzések a vállalkozások számára.
Marketingfeladatok ellátása a tagok számára.
Kiadványok készítése és terjesztése.
Élhető települések erősítése.
Helyi egyediségek, gyűjtemények, múzeumok, értéktár bemutatása.
A települések, vállalkozások, magánszemélyek ökológiai lábnyoma csökkentésének elősegítése.
Tudatosságra és figyelemre nevelés.
Hagyományőrzés, nemzeti és nemzetiségi, valamint helyi értékek gyűjtése, védelme.
Honlap üzemeltetése (www.alfoldslow.hu).
Együttműködés más slow mozgalmakkal, egyesületekkel.
Közös projektek létrehozása.
Tagjaink közé várjuk:
Azon településeket, (lakosságszám kisebb, mint 50.000), amelyek vezetői elkötelezettek a fenntartható fejlődés mellett, a helyi vállalkozások erősítése mellett.
Azon felsőfokú képzőintézményeket, akik a jövő generációiban látják a fejlődés motorját.
Azon turisztikai szervezeteket, szereplőket, amelyek számára fontosak a fenntarthatóság eszméi.
Azon cégeket, vállalkozókat, őstermelőket, akik a helyi termékeket állítják elő, vagy használják fel működésük során.
Azon magánszemélyeket, akik hisznek abban, hogy élni másként is lehet.
Tagdíj mértéke:
A tagdíj összege évente
helyi önkormányzat rendes tag esetén lakosonként 10,- Ft, azaz Tíz forint, azzal, hogy a lakosságszám tekintetében a tárgyévet megelőző év december 31-i állapot az irányadó;
egyesület, felsőoktatási intézmény, valamint köznevelési intézmény esetén 30.000,- Ft, azaz Harmincezer forint;
természetes személy pártoló tag esetén 5.000,- Ft, azaz Ötezer forint;
jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet pártoló tag esetén 30.000,- Ft, azaz Harmincezer forint.
A biharugrai lakosok nevében üdvözlöm Önt községünk honlapján!
Örömmel tölt el, hogy honlapunk felkeltette érdeklődését. Remélem, kellemes időtöltést szerzünk Önnek, és sok hasznos információt tud meg településünkről.
Makra Tibor polgármester
Alföld Slow
EFOP-1.5.3-16-2017-00018
A biharugrai önkormányzati konyha energetikai fejlesztése
Biharugra Község Önkormányzata 12.895.707.- Ft. vissza nem térítendõ támogatást nyert a Helyi hõ- és hûtési igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal” címû pályázati konstrukción az Új Széchenyi Terv keretében. A beruházásból a helyi konyha épületének fûtésrendszerének a fejlesztésére került sor.
Sajtótájékoztató
Az Európai Unió tagállamai 2007. év márciusában egyhangúan vállalták, hogy 2020-ig az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását 20%-kal csökkenti, az energiafelhasználáson belül a megújuló energiaforrások részarányát a jelenlegi 8,5%-ról 20%-ra növeli, és az energiahatékonyság 20%-kal javítja.
Hazánkban a Környezet-és Energia Operatív Program (KEOP) által meghirdetett pályázatok vissza nem érítendõ támogatást nyújtanak azok részére, akiknek fontos az energiaracionalizálás és a megújuló energiaforrások használata.
„Nemzetiségi kulturális rendezvény Biharugrán” TTP-KP-1-2022/1-000021 kódszámú pályázat
„Testvértelepülési programok és együttműködések támogatás” TTP-KP-1-2022/1-000077 kódszámú pályázat
Elérhetőségek
